Mi történt a magyar rendszerváltás óta velünk, erdélyi magyarokkal? A kormány és az RMDSZ bajban, és mi sem különben.

Legutóbbi találkozásunkkor még mondhatni egy másik világban éltünk. Persze csak részben. Április 12-e egy tizenhat éven át épülő és konszolidálódó rendszert bontott meg, ez a folyamat – mármint a bomlás – Magyarországon már kezd körvonalazódni, kérdés viszont, hogy mit jelent ez az erdélyi magyaroknak?

Hiszen azóta az RMDSZ-től egyebet sem hallunk, csak azt, hogy ők semmiért sem hibásak, a hibásak különben is mi vagyunk. Azóta nincs kormányunk, és most már tisztábban kellene látnunk, mint a kék eget, hogy a jelenlegi politikai elit egy dologra törekszik: a saját hatalma megtartására. Demeter András kulturális minisztert lemondatták, az RMDSZ pedig hol szaros szennyvízzel mérgez minket, hol a gyerekpénzt akarják elvenni az „érdemtelenektől”. Így állunk hát.

Sziasztok, ez itt a Tilos a bé, az uh.ro zajcsökkentő műsora, én Kiss Anna vagyok, üdv újra nektek!

Azt tudtátok, hogy Kelemen Hunor amúgy nem is nagyon figyeli, hogy mi történik a magyar országgyűlési választás kampányának utolsó véghajrájában? Még szerencse, hogy az RMDSZ, az Eurotrans Alapítvány és társaik nagyon figyelnek arra, hogy mindenki jól töltse ki az adatlapot. És jól ragassza le a borítékot.

És azt tudtátok, hogy mindenki, aki mást gondol, mint a Fidesz erdélyi fiókszervezete, az vagy tudatlan, vagy rosszat akar?

Megkezdődött a véghajrá, eszméletlen verseny zajlik, kvótákkal, beígért szavazat- és mandátumszámokkal, megfeszített mozgósítással. Mindeközben Magyarországon látszólag az utolsókat rúgja ez a rendszer. Ezért nyomta tövig a gázpedált a pártunk ezen a száguldó őrületvonaton, amiről nincs leszállás – nekik.

Sziasztok. Ez itt a Tilos a Bé az uh.ro zajcsökkentő műsora, én Kiss Anna vagyok, tartsatok velem ezen a világ röheje, mímelt választási showműsor hullámvasúton. A világ vicce vagyunk, esküszöm.

Sokáig próbáltam arra figyelni, hogy a magyarországi történésekre nehogy rácsavarodjak. Jelentem, a törekvésem sikertelen volt.

Egy hete néha-néha beáll egy órácskára egy konstans gyomorideg. Izgulok, néha szerintem jobban, mint a román elnökválasztásokkor. Pedig tudatosan figyelek. Figyeltem. Két hét van a választásokig, a fókusz kicsúszott az irányításom alól, és már csak kapkodom a fejem. Ja, meg napi szinten jönnek olyan hírek, amilyenekből egy is elég évente.

Sziasztok, ez itt a Tilos a bé, az uh.ro zajcsökkentő műsora, én Kiss Anna vagyok, és nem ígérem, hogy a magyarországi választási kampánynak ezen a pontján képes leszek zajt csökkenteni, mindössze arra teszek próbálkozást, hogy egy kis rendet tegyek a saját fejemben. Ezt hoztam nektek is mára.