A Dzsungelharcban a cégeket működtető emberi energiáról beszélgetünk, ma azonban kicsit tágítunk ezen, és nem egy céget, hanem egy egész országot működtető energiát vizsgálunk meg. Témánk történelmünk egyik legfontosabb fordulópontja, a mohácsi csata.

Van az a mondás, hogy a történelmet nem azért írják, mert úgy volt, hanem hogy úgy emlékezz rá. Nos, a mai adásban ezt megfordítjuk: azt pontosan tudjuk, hogyan emlékszünk Mohácsra, most az a kérdés, mi történt valójában.

B. Szabó János történésszel az ismert – és bizony lehangoló – legendák helyett a tények, a számok és a korabeli országvezetés valósága felől nézzük meg az eseményeket.

Tényleg egy széthulló, szétlopott ország állt ki a mezőre? Milyen volt a 16. századi információs hadviselés, a tudatos török megtévesztés? Tényleg ostoba, fejetlen lovasrohammal rontottunk az ágyúkba, vagy a küzdelem a valóságban annyira kiélezett volt, hogy a szultán aznap még nem tudta biztosan, megnyerte-e a csatát?

Ebben az epizódban az életről és a határhelyzetekről beszélgetünk. A küzdelemről, amely mindent áthat: az élet megtartásáért és annak a szervezetnek a jó működéséért, amely azért született, hogy segítsen megtartani az életet. És arról, ami mindezt összetartja: az emberségről. A dzsungelharc vendége Adorján Katalin, a Mosoly Alapítvány ügyvezetője.

Amikor a mai adás készült, elgondolkodtunk: mi tartja benne a szereplőit a történetükben. Egyszer csak felbukkant a szó: gravitáció. De nem a súly, a nehézségi erő, hanem ahogyan Einstein leírja: térgörbület.

A dzsungelharc mai vendégei számára arra a helyre lejt a tér és tartja ott őket, ahol átléphetnek a mindennapi világukból oda, ahová a saját gravitációjuk mutat. Vannak ilyen helyek. Ide nem az erő, hanem a saját terük görbülete vonzza az embereket.

Talán nem tudják, miért, de ha ott vannak, megérkeztek. Nem könnyebb, mint máshol, lehet, hogy nem is jobb, mert a mindennapok azok mindennapok. De gravitáció ott tarja őket, a tér mutatja helyüket.

A bor pedig, amit készítenek, legyen az a vibráló siller vagy a friss, gyümölcsös olaszrizling, ennek a gravitációnak a palackba zárt eredménye.

A dzsungelharc vendégei: Kállai Éva és Székács Krisztián, a Kállai Borház társtulajdonosai.

Képzeljünk el egy helyet, ahol szinte minden másodpercre jut egy előre megírt szabály, ahol az érzelmeknek nincs helyük, csak a hidegvérű profizmusnak, és ahol a legkisebb hiba akár végzetes is lehet. Ez a pilótafülke steril valósága.

De mi történik akkor, ha ez a tökéletesen kiszámítható világ egyszer csak szertefoszlik, és a fellegek helyett – egy világjárvány miatt – hirtelen a magyar rögvalóságban, a kisvállalkozói lét bürokratikus és kaotikus mocsarában kell helytállni?

Ebben az epizódban arról a belső hajtóerőről beszélgetünk, amely képes a pilóták extrém kríziskezelését és jéghideg fegyelmét átültetni az üzleti túlélésbe is. Megnézzük, mit kezd egy tökéletes rendhez szokott elme a kiszámíthatatlansággal, miért a legrosszabbra való folyamatos felkészülés adja a legnagyobb szabadságot, és hogyan válik egy egzisztenciális kényszerből született B terv egy új út kezdetévé.

A dzsungelharc vendége Szénási Márton kereskedelmi pilóta és cégtulajdonos.

Az magától értetődő, hogy a vállalkozás és tulajdonosának élete összefonódik. Az sem kérdés, hogy ennek a kapcsolatnak a dinamikája létfontosságú a cég életében. Ha ez egészséges, akkor a vezetőjével együtt a cég is fejlődik, ha túl szoros marad, az bizony megfojthatja a vállalkozást. Ebben az epizódban erről a dinamikáról, a belső mozgatórugókról beszélgetünk, de leginkább arról, hogyan válhat teljessé az élet, miként alakulnak prioritásai, és persze arról is, miért az egyik legfontosabb dolog számunkra a tudás. A dzsungelharc vendége Nyisztor József, a Training 360 ügyvezetője és társtulajdonosa.

Ebben az epizódban egy olyan rendszer működésébe pillanthattok be, ahol a gazdasági realitások és a társadalmi felelősség élesen ütköznek. A terület, ahol a Dzsungelharc mai adásának vendége dolgozik, emberek tömegeinek életminőségére hat, miközben a szűkös, alulfinanszírozott keretek adottak.

De létezik kitörési pont: a pragmatikus szolgáltatásfejlesztés. Ám ehhez a nyolcvanas években ragadt reflexeket is meg kell haladni, az „így szoktuk” és a „jól van az úgy” mentalitást fel kell számolni. A helyzet nem reménytelen, a gyakorlatban már kipróbált példák mutatják, hogy a szektor képes a megújulásra.

A Dzsungelharc vendége Czirbesz Gergely, a GasztVitál stratégiai igazgatója.

Ebben az epizódban az agrártudományok területén az egyik legidézettebb magyar tudóssal beszélgetünk. Szó esik növénygenetikáról, magyar és nemzetközi tudományos műhelyekről, de a lényeg mindenhol egy: a tudomány sokkal inkább makacs ostrom, mint megfigyelés.

Benézünk a tudomány "elefántcsonttornyába" is: az alapkutatás nem elszigetelt köldöknézés, hanem az az értelmezési, valóságismereti képesség, amely megvéd minket attól, hogy kiszolgáltatott technológiai analfabéták maradjunk a saját jövőnkben.

A Dzsungelharc vendége prof. dr. Galiba Gábor növénybiológus, a HUN-REN Mezőgazdasági Intézetének nagydoktora, a MATE professzora.

Ebben az epizódban egy olyan országról beszélünk, amelyet sokan következetesen és kompromisszummentesen egy optimalizált laboratóriumnak látnak, ahol a túlélés záloga a tudás. Talán nem is ország, hanem egy cég, hatmillió alkalmazottal, ahol a jelent és a jövőt a stratégiai tervezés határozza meg, és mérnöki pontosságú térkép mutatja az utat.

Ez biztosítja számukra, hogy fennmaradjanak a globális hatalmak tektonikus játszmáiban, és persze azt is, hogy képesek legyenek szó szerint a világ élvonalába kerülni és ott is maradni.

Akivel minderről beszélgetünk: Aigner Iván közgazdász, Szingapúr-szakértő.